Még néhany héttel korábban egy 28 éves izlandi munkatársam egy lengyel fiú szemébe mondta, hogy 'ti, lengyelek, megeröszakoljátok a nöket és kiraboljátok a házakat'. [A sors iróniája, de ez a lengyel srác azóta börtönben ül rablásért.]
Nem tudom, hogy vidéken mi a helyzet, de Reykjavíkban már alig lehet úgy beszélgetni a bevándorlásról, hogy a lengyelek [negatív kontextusban] szóba ne kerülnének. Ez a fajta xenofóbia egészen új jelenség Izlandon, melyet a munkaeröpiac 2005-ös megnyitása váltott ki. Azóta - 3 év leforgása alatt - megduplázódott a bevándorlók száma 10 ezerröl 21 ezerre, ami az izlandi népesség 6,8%-át jelenti. Bár bevándorlás növekedésének üteme csökkenö tendenciát mutat [2006-ban 34%-kal, 2007-ben már csak 15%-kal érkezett több bevándorló, mint az azt megelözö évben], a számuk még így is magasnak mondható és a folyó évben áttelepülök tényleges csökkenésére még éveket várni kell, ráadásul 4-5 éven belül a csökkenö növekedéssel együtt is már 10% felett lesz a külföldiek aránya.
A '90-es évek végén és az ezredforduló után még a délkelet-ázsia [Vietnám/Laosz/Thaiföld/Fülöp-szk] és latin-amerika [Kolumbia] voltak az imigráció fö forrásai, de a - már említett 2005-ös nyitás óta - kisebbségek közötti arányuk összesítve is 30%-ra csökkent, a lengyeleké pedig 50%-ra ugrott. [A második legnagyobb csoport a litvánoké 7%-kal]
A fenti számok ismeretében már nem meglepö, hogy miért van elsösorban lengyel-ellenes éle a szélsöséges izlandiak megvetésének. A lényeges kérdés azonban az, hogy a lengyelek tényleg képtelenek a békés együttélésre és valóban ekkora a bünözés aránya a körükben? A válasz egyértelmü: Nem.
Az Izlandi Statisztikai Hivatal januárban közzétett tanulmányai szerint az összes Izlandon élö népcsoport közül a lengyelek követték el a legkevesebb(!)
büncselekményt, mindössze 0,52% a vád alá helyezettek aránya. Az izlandiak körében ez a mutató 0,73%, tehát nominálisan és arányaiban többször szegik meg a saját törvényeiket. [Érdekesség: A legveszélyesebb népcsoport az angol, a maga 2,68%-ával]Akkor a kedvezö mutatók ellenére mégis miért erösödik a lengyelellenesség? Egyrészt nagy számuk miatt de facto még így is ök a legnagyobb kisebbségi bünelkövetök, ráadásul az izlandiakkal ellentétben a hírekben a származásukról mindig szó esik. Ha izlandiak törnek be házakba, akkor a hír így hangzik: 'Házakat raboltak ki Reykjavík külvárosában', ellenben ha lengyelek követnek el hasonlót, akkor 'Lengyel betörök házakat raboltak ki Reykjavík belvárosában'. Ezzel a jelenséggel kapcsolatban Éjszakai Dúvad írt egy kiváló bejegyzést a Romablogra. Az erös elöítéletességnek van egy másik oka is, nevezetesen, hogy az a kis számú külföldi bünözö sokkal súlyosabb büncselekményt követ el [így nehezítve meg saját közösségük beilleszkedését]. A betörésekben a litván csoportok járnak az élen, a cserbenhagyásos gázolásokat többnyire lengyelek követik el és a legfrissebb hírek szerint a belvárosban egyik éjjel két rendört 'építöipari munkások' támadták meg. A xenofóbiának van egy harmadik, valamivel gyengébb okozója: a fövárosban minden 10. ember alul iskolázott, viszonylag alacsony, sötétebb a böre és ugyanazt a furcsa nyelvet beszéli, ráadásul a társadalom alsóbb rétegeinek munkáját veszélyeztetik, mert az 1400 koronás [4200 forint] órabér helyett 6-700-ért is elvégzik ugyanazt a munkát.
A szélsöséges hangok többsége ebböl a rétegböl érkezik. A középosztály, valamit a gazdasági és a politikai elit kifejezetten örül a bevándorlóknak. Még velük együtt is munkaeröhiány van, a munkanélküliség 1% alatt és még úgy is sok a betöltetlen állás, hogy a többség minimum(!) két helyen dolgozik. A politika komoly eröfeszítéseket tesz, hogy kiépítse azokat az intézményeket, melyekkel segítheti a bevándorlók beilleszkedését. Sok kritika éri Izlandot, hogy túl sokat várt és a nyugati államok közül utolsóként még mindig nincs államilag támogatott [ne adj isten finanszírozott] nyelvtanulási lehetöség. A oktatásügyi miniszter a PISA felmérés eredményeinek közzététele után jelentette be, hogy ezentúl még több pénzt fognak költeni a külföldiek gyerekeinek oktatására, és sajnálja, hogy nem tudtak eddig többet tenni értük. Az is reményre adhat okot, hogy van lengyel szakszervezeti vezetö és az izlandi parlamentnek is van Amerikában született [és bolgár származású] tagja. Az irány már jó, csak egy kis sebesség kéne még.
PS: Én 2005 nyarán kerültem elöször Izlandra és azóta egyetlen egy alkalommal sem ért hátrány amiatt, hogy magyar vagyok. Szeretném azt hinni, hogy ez független attól, hogy kék a szemem, vörös a hajam és fehér a bőröm.
Utolsó kommentek