Sólheimajökull [szólhéimajökütl] után már nem mentünk tovább keletre, hanem visszafordultunk Reykjavík felé. Már mind pihenni akartunk, mert a sok fel-le mászkálástól lemerült az egész család és még elöttünk volt 180 km. A Skógafosshoz közeledvén az elsö bejegyzésben említett Skógar [szkóugár] falucskánál belefutottunk egy apró múzeumba, ahol Izland különbözö szegleteiröl összehordott öreg épületek voltak kiállítva.
Skógar - 63°31'45.98"N 19°29'19.50"W
Skógar Múzeum
A templom - Skógakirkja
A látszattal ellentétben a Skógakirkja [szkóugakihrkja] ebben a
formájában még irigylésre méltóan fiatal, mindössze 9 éve szentelték fel. A külsö új, de belseje nagyjából azonos az 1879-ben épült kálfholti [káulfhohlt] templommal. Az ablakok az 1898-as Grafarkirkja-ból [grávárkihrkja] származnak. A harangokon az 1600-as és az 1742-es dátumok szerepelnek. A templomon belül a bútorok nagyon régiek, a 17. és a 18. században készítették öket. Az oltár az Ásolfsskálakirkja-ból [áuszólszkáulákihrkja] (1768), a csillár a 16. századi Steinakirja-ból [sztéjnakihrkja] került ide.
Farmházak
1919 és 1920 között épültek és már Skógar-ban lettek felújítva 1989-ben. A házak két szintesek: az alsó szinten a tehénistálló, a felsö szinten Fjósbaðstfófa-nak [fjóuszbádstová] nevezett, konyhából és egy 'ülös szobából' [fogalmam sincs, hogy ennek mi a magyar neve] álló lakótér található. Egészen 1970-ig laktak is ezekeben a házakban.
Holt háza
Az elsö fából épült ház Vestur-Skaftafellsýsla-ban [vesztür-szkáftáfetlszíszlá]. Ez azért nagy szó, mert Izlandon gyakorlatilag nincsenek fák, ezért nem is nagyon használták építkezésre, mert nagyon drága volt. A kontinens áraihoz képest most is iszonyatosan drága, de Izland már nem olyan szegény és nyomorúságos ország, mint volt 150 éve, amikor ezeknek az épületeknek a zömét felépítették. Abban is a fa hiánya tükrözödik vissza, hogy a nyugati szoba falának elemei a Szent Pál nevü kórházhajó roncsaiból lettek kiszedve.
Iskola
1901-ben épült iskola Litli-Hvammur-böl [lithli-kvammür]. Már Skógar-ban volt, amikor 2000-ben fel felújították.
Balról jobbra: Tehénistálló (1880), raktár (1830), lakóház (1895).
Ezek pedig már Reykjavíkhoz közel, 25-30 km-re készült képek:
Be vannak kötve az övek?
A szalagkorlátok hiánya, az utak minösége és a változékony idöjárás miatt az izlandi utakon nagyon sok a baleset. A veszélyesebb utak mentén kiírják, hogy az adott évben azon az útszakaszon hányan vesztették életüket. 2 éve egy ismerösöm azt mondta, hogy mindig az utolsó roncsokat húzzák fel az út mentén, de ezek a roncsok már tavaly óta itt vannak. Lehet, hogy más utakon mindig cserélik, de itt nem jellemzö.
Eru beltin spennt? [Erü behltin szpennt]
Utolsó kommentek